Do you have an incident?

Our S.O.S. line:

+49 89 262 025954

Our team of experts is ready to assist your organization in the event of a cyberattack.

details

EU Quantum Act – a quantum compliance már a jogszabály előtt elkezdődött 

GRC WhiteHat todayszeptember 16, 2026

Background

A kvantumszámítástechnika sokáig elsősorban kutatási és technológiai témának tűnt. Compliance szempontból azonban egyre kevésbé lehet úgy tekinteni rá, mint valamire, amivel majd akkor kell foglalkozni, amikor megjelennek az első igazán nagy teljesítményű kvantumszámítógépek. 

EU Quantum Act GRC

A kvantumszámítógépek qubitekkel dolgoznak, és bizonyos számításokat a hagyományos rendszereknél lényegesen hatékonyabban végezhetnek el. Ez egyes kriptográfiai megoldásokat is érinthet. A post-quantum cryptography, vagyis a PQC célja olyan megoldások alkalmazása, amelyeket a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben is ellenállónak terveznek. 

Az EU már kialakította Quantum Europe Strategy-jét, folyamatban van az EU Quantum Act előkészítése, és a PQC-átállás szabályozási keretei is egyre konkrétabbá válnak. A lényegi kérdés azonban nem az, hogy mikor érkezik a következő határidő, hanem hogy mely kockázatokat kell már most kezelni. 

Mit szabályoz majd az EU Quantum Act? 

Az EU Quantum Act jelenleg még előkészítés alatt áll. A Bizottság dokumentumai alapján várhatóan három nagy területre koncentrál: 

  • a kvantumkutatás és innováció erősítésére; 
  • az európai ipari és gyártási kapacitások fejlesztésére; 
  • valamint a kvantumtechnológiához kapcsolódó ellátási láncok rezilienciájának és irányításának megerősítésére. 

A Quantum Act várhatóan nem egyszerűen egy újabb kiberbiztonsági jogszabály lesz. Az előkészítő dokumentumok az EU-n kívüli technológiai függőségekkel, a kritikus komponensekkel, a szellemi tulajdon és know-how védelmével, a külföldi befektetésekkel, az exportkontrollal és a stratégiai beszállítói láncokkal is foglalkoznak. Compliance szempontból ezért a téma az IT-biztonság mellett beszerzési, jogi és üzleti kockázatkezelési kérdés is. 

A probléma nem csak a jövőbeni kvantumszámítógép 

A quantum risk legfontosabb jelenlegi eleme nem az, hogy egy támadó ma már kvantumszámítógéppel töri fel a szervezet titkosítását. A kockázat abból is fakad, hogy a ma megszerzett titkosított adatok később visszafejthetők lehetnek. 

Ezt nevezzük store now, decrypt later – vagy harvest now, decrypt later – megközelítésnek: egy támadó már ma megszerezheti és eltárolhatja a titkosított adatokat, majd évekkel később, megfelelő technológia rendelkezésre állása esetén megpróbálhatja visszafejteni őket. Ez különösen üzleti titkok, kutatási eredmények, stratégiai dokumentumok, érzékeny személyes adatok és más, hosszú távon bizalmas információk esetében jelent kockázatot. 

A kriptográfiai migrációt emiatt nem lehet arra az időpontra hagyni, amikor a kvantumfenyegetés már közvetlenül kihasználható. Előbb fel kell térképezni a kitettséget, azonosítani kell a hosszú távon védendő adatokat, és időt kell hagyni a technológiai és beszállítói függőségek kezelésére. Mire a fenyegetés teljes mértékben realizálódik, bizonyos adatok esetében már késő lehet elkezdeni a felkészülést. 

Az EU-s átállás már elindult 

A szabályozási környezet több ponton már ma is a kriptográfiai felkészültség irányába tereli a szervezeteket: 

  • EU-s PQC roadmap: a 2025-ben elfogadott roadmap szerint a tagállamoknak 2026 végéig meg kell kezdeniük az átállást, a magas kockázatú felhasználási eseteknél pedig 2030 a célidőpont. Ez nem általános, minden vállalatra közvetlenül alkalmazandó határidő. 
  • NIS2: már ma is előír kriptográfiával, titkosítással és ellátási lánccal kapcsolatos intézkedéseket. Bizonyos szolgáltatóknál a 2024/2690 végrehajtási rendelet a crypto agilityre is kitér, a 2026-os módosítási javaslat pedig a PQC-migrációt is beemelné a nemzeti stratégiákba. 
  • DORA: a pénzügyi szektorban dokumentált kriptográfiai kontrollokat és a kriptoanalízis fejlődésének követését várja el, és a kvantumtechnológia fejlődéséből eredő fenyegetéseket is nevesíti. 
  • Magyar szabályozás: a 2024. évi LXIX. törvény külön fejezetet tartalmaz a poszt-kvantum titkosításról, és meghatározott szervezeti kör számára konkrét követelményeket állapít meg. Az érintettséget azonban külön szükséges vizsgálni. 

A közös irány jól látható: egyre kevésbé elegendő azt kimondani, hogy a szervezet titkosítást használ. Azt is ismerni kell, hogy milyen kriptográfiára támaszkodik, mennyire képes azt lecserélni, és hogyan kezeli az ehhez kapcsolódó függőségeket. 

Hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést? 

Az első lépés nem egy új algoritmus azonnali bevezetése. Először azt kell megérteni, hogy a szervezet hol függ később cserére szoruló kriptográfiai megoldásoktól, és mely adatoknál jelent valódi üzleti kockázatot a későbbi visszafejtés lehetősége. 

Ehhez érdemes: 

  • felmérni az alkalmazott kriptográfiai megoldásokat, tanúsítványokat, kulcsokat és protokollokat; 
  • azonosítani azokat az adatokat, amelyeknek évekkel később is bizalmasnak kell maradniuk; 
  • megvizsgálni a rendszerek crypto agility képességét; 
  • felmérni a kritikus beszállítók és szolgáltatók PQC-roadmapjét; 
  • prioritásokat és fokozatos migrációs tervet kialakítani, a döntéseket és kockázatértékeléseket pedig dokumentálni. 

A beszállítói függőségek különösen fontosak: hiába készül fel egy szervezet a saját környezetében, ha az általa használt SaaS-szolgáltatás, hálózati eszköz, PKI-megoldás vagy más kritikus technológia nem képes az átállásra. 

A quantum compliance célja ezért jelenleg nem a teljes kriptográfiai infrastruktúra azonnali lecserélése, hanem a kitettség megismerése és a kontrollált átállás előkészítése. A felkészülést éppen azért érdemes most elkezdeni, mert a ma megszerzett adatok bizalmassága már ma is függhet attól, hogy a szervezet mennyire készül fel a későbbi kvantumképességekre. 


Kezdje a felkészülést GRC csapatunkkal: Irányítási, kockázatkezelési és megfelelőségi szolgáltatások | White Hat IT Security

Written by: WhiteHat

Previous post

Similar posts

GRC WhiteHat / október 7, 2026

„Human in the Loop” – attól még nem kontroll, hogy valaki rákattint a jóváhagyásra.

Az eheti GRC Szerda bejegyzésben azt vizsgáljuk meg, hogyan lehet az emberi felülvizsgálatból valódi, működő és ellenőrizhető kontrollt kialakítani az AI-val támogatott vállalati folyamatokban. Az AI vállalati használatánál gyakran halljuk: „ezt még egy ember is ellenőrzi.” Elsőre ez megnyugtatóan hangzik. Az AI előkészíti a tartalmat, az ember pedig kiszűri a hibákat, mielőtt abból döntés, külső ...

Read more trending_flat

GRC WhiteHat / szeptember 30, 2026

A kvalitatív és kvantitatív kockázatelemzés – mi a különbség, és mikor melyiket érdemes alkalmazni?

Egy szervezet működését számos fenyegetés és potenciális veszély befolyásolhatja. Ezek származhatnak a külső környezetből, például gazdasági változásokból, jogszabályi módosításokból, piaci versenyből vagy beszállítói problémákból, de jelentkezhetnek a szervezeten belül is. Kritikus informatikai rendszer meghibásodása, egy kulcsfontosságú munkavállaló kiesése, pénzügyi vagy technológiai tervezési hiba, adatbiztonsági vagy információbiztonsági incidens vagy egy belső folyamat nem megfelelő működése, mind ...

Read more trending_flat